Ez a fiatal ütőssport, a gyorstollaslabda (angolul crossminton) közel negyedszázados múltra tekint vissza. Egy német tengerész (Bill Brandes) találta fel, akinek az volt a célja, hogy a szabadban, háló nélkül lehessen tollasozni akkor is, ha fúj a szél.
Ha már fogtál ütőt a kezedbe, menni fog, ha nem, akkor is
A tenisz, a fallabda és a tollaslabda előnyeit, szépségeit, eszközeit integrálja egy rendszerbe, aminek az eredménye, hogy kis költségvetéssel, kevés eszközzel gyakorlatilag bárhol üthetjük a labdát. Hamar sikerélményt hoz, élvezhetjük a játékot, ugyanis akinek volt már valamilyen ütő (tenisz, tollas, fallabda, ping-pong) a kezében hamar ráérez a crossminton ízére, lényegére. Már pár edzés (ütögetés) után egy alapszinten megy a játék, sikerélményt nyújt, a testet kellemesen elfárasztja.
A pálya a teniszből jön: egy teniszpályát hosszában elfelezve, a hálót leengedve kapunk kettő gyorstollaslabda-pályát. A játéktér pontos méreteivel, ismérveivel külön foglalkozunk. A felület kapcsán nagyon rugalmas a sport, hiszen szabadban játszhatunk füvön, homokon, salakon…, beltéren pedig bármilyen burkolaton, ami megjelenhet egy sportcsarnokban, fedett teniszpályán.
A labda a tollasból jön, formáját onnan kölcsönözte. A tolla minden esetben műanyag, azonban rövidebb, a feje pedig nehezebb, mint egy tollaslabdának. A súlytöbbletnek, valamint a stabilizáló furatnak köszönheti szélállóságát, így szabadban is – nem csak szélcsendes időben – jól lehet vele játszani. A konkrét labdatípusokat külön posztban ismertetjük.
A nehezebb labda szétszedi a hagyományos tollasütőket, ezért kellett egy erősebb kerettel, vastagabb húrral szerelt ütőt keresni, alkotni. Ezt az erősebb ütőt a gyorstollas a fallabda ütőben találta meg. Gyakorlatilag a crossminton ütő a squashban alkalmazott játékszer rövidebb, erősebbre húrozott változata.
A gyorstollaslabdát több stílusban is lehet játszani, többnyire visszaköszön a korábbi ütősmúlt, de jöjjön az ember bármely sportból, menni fog az ütögetés. Az alapbeállásból, az ütések többségéből jellemzően megállapítható, hogy mely területről érkezett a sportoló. De ez nem jelent problémát, az ütőssportok jól kiegészítik egymást, megfelelő alapot biztosítanak az átjáráshoz. Természetesen “sportszüzek” is bátran elkezdhetik ezt a testmozgást, menni fog, nekik lesz igazi crossminton technikájuk.
Gyorstollaslabda a Halasthermál strandján, vegyespáros verseny (fotó: Anda Péter)
Csökkentsük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát!
Meg kell említeni a crossminton élettani hatásait is. Az orvosok megállapították, hogy az ütős sportok egészségre gyakorolt jótékony hatása meghaladhatja más, hagyományos, tradicionális testmozgásokét. A kutatásról több olvasható korábbi posztunkban. Azt már megfigyeltük, hogy ha valaki “kiöregedett” más sportban, belefásult, sérült (majd gyógyult), nálunk újra megtalálja a mozgás örömét, bírja a fizikai terhelést.
Az orvosi kutatások azt is megállapították, hogy a rendszeres edzés előnye a telomervesztés mértékének csökkenése, magyarul a sejteket fiatalon tartja. Összegezve kijelenthetjük, hogy heti több alkalommal végzett testmozgás jótékonyan hatással van testünk és pszichénk működésére, késleltethetjük a civilizációs betegségek kialakulását.
A 3B: bárhol, bármikor, bárkivel
A crossminton számos előnnyel bír, mely tömegsporttá teheti: bárhol (szabadban, teremben, minden felületen), bármikor (nappal, éjjel, nyáron és a többi évszakban is), bárkivel (egyéni, páros, vegyespáros, több korosztály) játszhatod; eszközigénye minimális; nem költséges; hamar sikerélményt nyújt. Párosban is játszható, ilyenkor ugyanaz a játéktér 4 főt szolgál ki. Ez azt jelenti, hogy egy sportcsarnokban – ahol megvan a 24 méteres teremszélesség – felállítható 6-7 pálya, vagyis egyidőben akár 24-28 fő is játszhat, ami (az emberek mai sport-aktivitását figyelembe véve) már tömegnek számít. A feltaláló ideológiája is ez volt, hogy bárkinek legyen adott az ütőssportok gyakorlása, ne legyünk bezárva tenisz és fallabda pályákra. A tömegeknek akart lehetőséget teremteni, hogy a tollashoz hasonlóan a parkban, a tengerparton mindenkinek adott legyen egy olcsó, könnyen elérhető ütőssport gyakorlása.
Versenysportként is gyakorolható a gyorstollaslabda, hazai és nemzetközi versenyeket egyaránt szerveznek már a szövetségek. Európa- és világbajnokságon is összemérhetik tudásukat a sportolók (a 2024-es EB-t Magyarország rendezte). Az aktív sportolók kategóriánkénti világranglistája megtekinthető az ICO (Nemzetközi Gyorstollaslabda Szövetség) honlapján.
A játékról további képek érhetők el a Szitakötők közösségi oldalán.
(címlap fotó Barna Simon, galéria Barna Ferenc)